Kategória életmód

#növényinovember

Ez a történet nem arról szól, hogy hogyan lehet egyik napról a másikra vegánnak lenni, vagy hogy ez mennyire egyszerű. Elmesélem a tapasztalataimat, és ez remélem, hozzásegít titeket is a tudatosabban étkezéshez. Környezetvédelmi okokból indítottam el a kihívást, hogy valamennyire kompenzáljam az utazásaink környezeti hatását. A nagyüzemi állattartás ugyanis óriási terhet ró a természetre, aminek járulékos következményei: a fokozódó üvegház-kibocsátás, talajerózió, a nem megújuló fosszilis üzemanyag-készlet kimerítése, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a világ termőföldjeinek kb 80%-át hús és tejtermék előállítására használjuk.* Mindezen információk tudatában egyéni felelősségünk, hogy mennyire kezeljük komolyan. Valamennyi előnnyel indultam, redukált tejterméket fogyasztottam eddig, és a húsok közül is mindig a szárnyasokat választottam. Azon elméletem miatt, miszerint minél kisebb az állat, annál kisebb a hús ökológiai lábnyoma, hiszen például kisebb az ivóvíz-igénye is, ezt az alábbi infografika is igazolja. Forrás: statista.com Szerettem volna a 4 hetet hibátlanul végig enni állati eredetű termékek nélkül, de bevallom, nem sikerült. Ó, de mennyire nem, nagyon sokszor „hibáztam”. Ez betudható annak is, hogy egyáltalán nem voltam felkészülve. A családom mindenevő továbbra is, és a fagyasztó hússal, és a nyári kincseinkkel: koktélparadicsommal és szederrel van tele, így nem volt benne hely, ezáltal lehetőség sem, hogy nagy adagokkal elő tudjak készülni. A Növényi November első pár napját Keszthelyen töltöttük, ahol a szállodában tapasztaltam, hogy igencsak kevés választási lehetőségem van, de ez még mindig jobb volt, mint az éttermekben, ahol egyáltalán nem találtam a kihívásnak megfelelő ételeket (kivéve krumpli, rizs, kovászos uborka). Tovább nehezítette a dolgot, hogy főzési lehetőségünk sem volt. Mikor Zitának (csapatunk full vegán varázslójának) meséltem ezt a hétvégét, megemlítette, hogy ráadásul ilyenkor meg kell kérdezni, hogy a rizs vajon húslevesben főtt-e, vagy érintkezett-e állati zsiradékkal a krumpli. Kezdő növényevőként nekem ezek eszembe se jutottak. Otthoni körülmények között már könnyebb volt, de akkor jöttem rá, hogy mennyire keveset […]

#turitúra – a Zero Hero-s lányok bevették a belváros turkálóit!

Second Hand September ide vagy oda, mi imádunk turizni, úgyhogy nem füllentjük azt, hogy csak a kihívás miatt indultunk útnak, hanem inkább csak jó apropónak tűnt együtt bevenni a város legszerethetőbb turijait. Induláskor volt pár kincslelőhely a tarsolyunkban, de azért sejtettük, hogy közel sem ismerjük az összeset, ezért segítségül hívtuk a Zero Hero követők turi-ismeretét, aminek eredménye körülbelül 30 tételes lista. Lecke feladva, kiválasztani annyit, amennyit egy délután alatt gyalogszerrel be lehet járni.   Hagor Használtruha Az útiterv összeállításakor jöttünk csak rá, hogy mennyire mázlisták vagyunk mi itt Budapesten, ahol átlagban 4 háztömbnyi sétára tutira találunk egy second hand butikot, tehát egy általános tévhit kipipálva, miszerint a fast fashion üzletek könnyebben elérhetők. Apropó kontra, mindannyian tisztában vagyunk a turkálók hátulütőivel is, de korántsem nyomnak annyit a latba, amennyit a fast fashion őrület hatásai: mára a divatipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág rengeteg felesleg keletkezik óriási vízkészleteket emészt fel kizsákmányoló munkakörülmények Ez csak néhány érv a divatforradalom sürgetése mellett, a teljes lista ennél sokkal hosszabb. Jelenlegi állás szerint a fast fashion és a környezettudatosság maximum köszönőviszonyban állnak egymással, tekintve az óriáscégek zöldítő kampányait, de ezek is sajnos csak ragtapaszok a modern divatipar vérző sebein. Itt jövünk a képbe mi, fogyasztók, akik dönthetnek úgy, hogy nemet mondanak az értelmetlen halmozásra, és az ezt éltető ésszerűtlen vásárlásra. Úgyhogy elindultunk négyen lányok a #turitúra útvonalon, jártuk a listánkon szereplő helyeket, persze beugrottunk újonnan felfedezett helyekre is. Próbáltunk kalapot, ötleteltünk, mi lehet a ruhák története, jöttek szembe a szüleink ruhái, és nosztalgiáztunk 1-1 anyag láttán. A legfontosabb talán még is az volt, ahogy később megfogalmaztuk, élmény-turiztunk, nem csak bevásároltunk, shoppingoltunk, hanem eltöltöttünk egy fél délutánt egymással. <3 Nem mellékesen olyan kincsekkel tértünk haza, amiknek csak reméljük, hogy sokadik gazdái vagyunk, és ezzel a döntéssel nem csak az ökoszorongásunkat, hanem a Földre mért hatásunkat is csökkenteni […]