Zero Hero - a zero waste webshop
Karácsonyfa dilemmák: mit fontolj meg vásárlás előtt?
A karácsonyfa körül minden évben előkerül egy csomó kérdés, amit szerintem sokan felteszünk magunknak, csak ritkán beszéljük végig: honnan jön ez a fa, mennyi idő volt megtermelni, mennyit használunk belőle Magyarországon, és mi történik vele, amikor lekerül róla a dísz? Ez a cikk laikus szemmel íródott: nem ítélkezik, inkább végigveszi a dilemmákat és a gyakorlati tényeket – számokkal, amennyire lehet.
A karácsonyfák környezeti hatása nem a kivágás pillanatában dől el, hanem a termesztés, a szállítás és a karácsony utáni kezelés együttese határozza meg.
Mennyi karácsonyfáról beszélünk egyáltalán?
Magyarországon karácsony táján nagyjából 2–2,2 millió fenyő kerül forgalomba, ebbe beletartoznak az otthoni karácsonyfák és a köztereken, intézményekben felállított fák is. Ez önmagában is nagy szám, de igazán akkor válik érthetővé a lépték, ha egy kicsit kilépünk nemzetközi szintre.
Európában évente becslések szerint 50–60 millió igazi karácsonyfát vágnak ki és értékesítenek. A legnagyobb termelők közé tartozik Dánia, Németország és Franciaország, de az Egyesült Államokban önmagában 25–30 millió karácsonyfa kerül forgalomba minden évben. Vagyis a magyar piac európai viszonylatban kicsinek számít, mégis jól mutatja, mennyire globális jelenség lett a karácsonyfa körüli iparág.
Érdekes tény, hogy sok országban a karácsonyfa-ültetvények mezőgazdasági kultúrának számítanak, nem erdőgazdálkodásnak. Ez azt jelenti, hogy a fákat eleve azzal a céllal ültetik, hogy néhány év múlva kivágják őket, és ha nem lenne rájuk kereslet, ezek a területek gyakran más hasznosítás alá kerülnének – nem feltétlenül erdősítésre.
Nemzetközi szinten az is megfigyelhető, hogy a vásárlói szokások változnak: egyre több országban terjednek az alternatív megoldások (bérelhető fák, visszaváltható földlabdás fenyők, közösségi fák), miközben a klasszikus „egy fa – egy ünnep” modell továbbra is meghatározó marad. Laikusként talán ez az egyik legérdekesebb kérdés: vajon hosszú távon hogyan alakul át ez a szokás egy olyan világban, ahol egyre többet beszélünk a fogyasztás határairól.
Hol és mennyit termesztenek itthon?
A KSH infografikája szerint Magyarországon kb. 4100 hektáron termesztenek karácsonyfát, és az ültetvények közel kilenctizede Zala, Vas és Somogy térségében van.
Ez azért érdekes, mert sokunk fejében a „kivágott fa” automatikusan erdőirtásként él – miközben a karácsonyfának szánt fenyők jellemzően külön ültetvényen, kifejezetten erre a célra nőnek. Vagyis ha nem lenne karácsonyfa-piac, ezeknek a fenyőknek egy része valószínűleg el sem lenne ültetve (ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne környezeti hatás – csak más a helyzet, mint egy őserdő kivágásánál).
Egy karácsonyfa átlagosan 8–12 évig nő, miközben az otthonainkban jellemzően csak néhány hétig áll – ez a kontraszt sok kérdést vet fel a használat és az utóélet kapcsán.
Ünnepi szójagyertyák a Zero Hero webshopban
Fehér Karácsony – Under the Tree – szójagyertya
A Fehér Karácsony – Under the Tree szójagyertya a friss fenyő, moha és téli levegő illatát idézi, mintha épp most díszítetted volna fel a karácsonyfát.
Karácsonyi Kívánság – szójagyertya
A Holiday Hugs szójagyertya a csokoládé és a narancs édes, fűszeres ölelésével hozza el az ünnep meghitt hangulatát.
Mennyi idő alatt nő meg egy „karácsonyfa-méretű” fenyő?
Ez az a pont, ahol sokan megdöbbennek. A fenyő nem gyorsan növő növény: fajta, gondozás és célméret függvényében a „karácsonyfa-méret” eléréséhez általában több év kell. Magyar források gyakran 8–12 év nagyságrendet említenek (például a nordmann jellemzően hosszabb ideig nő). Éva Magazin+1
Laikusként nekem itt jön a kérdés: ha egy fa ennyi ideig nő, mennyire becsüljük meg azt a 2–4 hetet, amíg nálunk áll?
Magyarországon évente körülbelül 2–2,2 millió karácsonyfa kerül forgalomba, amelyek többsége nem erdőirtásból, hanem kifejezetten erre a célra létrehozott ültetvényekről származik.
Mű vagy igazi fenyő?
Bár ez a cikk nem a klasszikus „műfenyő vagy igazi karácsonyfa” vitát szeretné eldönteni, a kérdés mégis újra és újra felmerül, és nem véletlenül. A legtöbb beszélgetés ott csúszik félre, hogy túl leegyszerűsítjük a dilemmát: mintha az egyik választás automatikusan jó, a másik pedig rossz lenne. A valóság ennél jóval összetettebb.
Az igazi karácsonyfa esetében sokan azonnal a kivágásra gondolnak, miközben ezek a fenyők jellemzően kifejezetten erre a célra telepített ültetvényeken nőnek, éveken át gondozva. Ugyanakkor az is tény, hogy a fa termesztése, szállítása, majd az ünnepek utáni kezelése mind környezeti terheléssel jár. Egy igazi fenyő tehát nem „nyomtalan” megoldás, még akkor sem, ha természetes anyagról van szó.
A műfenyő ezzel szemben nem igényel évente új fát, viszont műanyagból készül, gyakran távoli országokban gyártják, és a gyártásához jelentős energia és alapanyag szükséges. A környezeti mérlege ezért nagyrészt azon múlik, mennyi ideig használjuk. Egy műfenyő, amely néhány év után a lomtalanításban végzi, egészen más hatással bír, mint egy olyan darab, amely évtizedeken át minden karácsonykor előkerül.
Laikusként talán a legfontosabb felismerés az, hogy nem önmagában az számít, miből van a karácsonyfa, hanem az is, hogyan használjuk, honnan szerezzük be, és mi lesz vele a végén. A kérdés tehát nem fekete-fehér, és sokszor inkább a körülmények döntenek, nem maga a fa típusa.
Mi lesz a karácsonyfával karácsony után Magyarországon?
Január elején sok helyen indul a fenyőbegyűjtés. A „hivatalos” út ideális esetben valami ilyesmi:
A valóság viszont ennél árnyaltabb: nem mindenhol ugyanolyan a gyűjtés rendje, nem minden fa kerül megfelelően tiszta állapotban (pl. drót, dísz, talp maradék nélkül) a rendszerbe, és településenként eltér, hogy mi valósul meg ténylegesen a „komposzt/mulcs/energia” hármasból. Emiatt laikusként a legjobb, amit tehetünk: megnézni a helyi szabályokat, és úgy kirakni/leadni a fát, hogy valóban feldolgozható legyen.
Az európai középmezőnybe tartozni a hulladéktermelésben nem eredmény: a jelenlegiLaikusként nem az a cél, hogy tökéletes választ adjunk, hanem hogy jobban értsük, milyen rendszer részei vagyunk, amikor karácsonyfát választunk.
És a földlabdás fa? Tényleg „a legzöldebb”?
A földlabdás karácsonyfa sokunknak szimpatikus, mert azt sugallja: „nem kivágom, hanem tovább él”. Csakhogy itt jönnek a gyakorlati kérdések. A fa hónapokig kinti hideghez szokott, a fűtött lakás pedig stressz neki; a kiszáradás, a túlmelegedés, a rossz ültetés mind kockázat. Röviden: nem lehetetlen, de nem is automatikus siker – és sok esetben a „majd kiültetjük” terv végül nem úgy alakul, ahogy elképzeltük.
A laikus, de hasznos mérlegelés nálam így néz ki: mennyi ideig lesz bent a lakásban, tudom-e hűvös helyen tartani, tényleg van-e helye kint később, és vállalom-e a gondozást tavasszal is?
A földlabdás karácsonyfa sokak számára ideális megoldásnak tűnik, de a valóságban komoly odafigyelést igényel, és nem garantált a túlélése.
Mit lehetne jobban csinálni?
A karácsonyfa végül is egy rövid ideig velünk élő, mégis sok év munkáját hordozó „termék”. És talán ez az a gondolat, ami segít: nem az a cél, hogy tökéletes választ adjunk a vitákra, hanem hogy egy kicsit tudatosabban bánjunk azzal, amit hazaviszünk – és azzal is, amit januárban hátrahagyunk.
Gyakran ismételt kérdések
Nem jellemzően. A Magyarországon forgalomba kerülő karácsonyfák többsége kifejezetten erre a célra telepített ültetvényekről származik, nem természetes erdőkből. Ezek a fák mezőgazdasági kultúrának számítanak, és ha nem lenne rájuk kereslet, sok esetben el sem ültetnék őket.
Általában igen. A kisebb fák kevesebb ideig nőnek, könnyebben szállíthatók, és gyakran kevesebb hulladékot is jelentenek karácsony után. Emellett egy kisebb fa dekorálása is visszafogottabb fogyasztásra ösztönöz.
Igen. A helyi termesztésből származó karácsonyfák környezeti terhelése jellemzően alacsonyabb, mint az import fáké, mivel rövidebb a szállítási útvonaluk. Ez különösen akkor fontos, ha autóval, nagy távolságra szállítják a fákat.
A legfontosabb lépések nem radikálisak:
– helyi forrásból vásárolni,
– a fát minél tovább jó állapotban tartani,
– karácsony után a helyi gyűjtési szabályok szerint leadni,
– kerülni a műanyag díszek és egyszer használatos kiegészítők túlzott használatát.
Ezek együtt sokkal többet számítanak, mint önmagában a fa típusa.
