Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót egy fotó a tejes zacskóról, ami még abból az időből származik, amikor litere 3.60 forint volt a zacskós tejnek. Ez a műanyag zacskó feltehetőleg 1960 és 1972 közötti időből maradt az utókorra, ami attól függően, hogy az időszak elejéről vagy végéről beszélünk, nagyjából fél évszázadot jelent.
Hagyunk időt..
Azt már tudjuk, hogy a legtöbb műanyagot kőolajból gyártják, és azt is, hogy a műanyag termékek majdhogynem fénysebességgel készülnek, ennek ellenére pedig eddigi információink alapján végtelen ideig maradnak a bolygón. Az elaprózódás ugyanis nem egyenlő a lebomlással, a műanyag pedig az utóbbira nem képes. Előbbire sajnos viszont annál inkább.
Szeretnénk egy kicsit bővebb információt adni nektek a műanyagokról, és arról, milyen káros hatással vannak nem csak a bolygónkra, de az emberi szervezetre is.
Ebben a bejegyzésben kicsit belebújunk a műanyagok világába, és elkezdjük a sort a BPA-val.
Mi is az a BPA?
A BPA, azaz más néven Biszfenol A (Bisphenol A), az elmúlt néhány év egyik legismertebb, háztartásban megtalálható vegyszere. Ráadásul okkal.
A BPA egy szintetikus kemikália, a polikarbonát műanyagok és az epoxigyanta legfőbb alkotóeleme. Aceton és fenol sűrítésével hozzák létre, és 4,4′-(propán-2,2-diil)difenol néven ismert a szakmában. Kémiai szerkezete pedig így néz ki:
Évente több millió tonnát gyártanak belőle és becslések szerint ebben az évben már 8.4 millió tonnányi BPA-ra lesz szükség, hogy kiszolgálják a globális piacot. A legfőbb igény erre az anyagra az Ázsia / Csendes-óceáni térségből érkezik.
Hol található?
A BPA szinte mindenhol megtalálható. Nem vicc, igen, még a levegőben is. Mivel a polikarbonátra magas törés- és hőállóság jellemző, ezért ebből az anyagból előszeretettel készítenek használati eszközöket, melyekben mind-mind megtalálható a BPA. Többek között ide tartoznak a cumisüvegek -amelyekben már betiltották a BPA használatát, Kanada volt az első ország, ahol betiltásra került az anyag-, vizes palackok, műanyag ételhordók, szemüveglencsék, CD-k és DVD-k, sportfelszerelések, autó alkatrészek, illetve elektromos eszközök (pl. mobiltelefonok, számítógépek, háztartási eszközök) is. Ezen kívül a BPA megtalálható még epoxigyantákban is, melyeket főleg fém konzervdobozok, tárolóedények belső felületének bevonására használnak. Sőt, PVC műanyagokban és hőpapírokban (pl. bolti készpénzes, vagy kártyás fizetések bizonylatai), de még orvosi eszközökben (műanyag eszközök, egyes fogtömések) és élelmiszerek csomagolásaiban is ott lapul a BPA.
Az elmúlt időszakban a BPA-ról kialakult viták eredményeképpen az anyag jelenléte a fent említett termékek jóhéhányában drasztikusan csökkent, ugyanis megjelentek a BPA-mentes változataik.
Ami kifejezetten aggasztó az az, hogy manapság szinte lehetetlen kikerülni az anyagot. Egy 2007 és 2009 között a Kanadai Állam által folytatott tanulmány során a kanadaiak 6-79 év közötti népessége vizeletének 91%-ban találtak BPA-t.
Miért kell ezzel foglalkozni?
A BPA-val azért kell foglalkoznunk, mert az folyamatosan oldódik ki az anyagot tartalmazó termékekből. Azok a műanyagok és gyanták, amelyek BPA-ból készülnek elgyengülnek, ezáltal még könnyebben kioldódik belőlük a BPA ahogy öregszik és elhasználódik az anyag. Lefagyasztás, felmelegítés, oldószerekkel és olajos vagy savas ételekkel, italokkal való érintkezés: ezek mind-mind gyengítik a műanyagokat. Ezért azoknál a konzerv ételeknél, amelyek olaj- és/vagy sav-bázisúak, kifejezetten aggodalomra ad okot a BPA jelenléte.
A BPA hormonháztartást megzavaró anyag, ugyanis leutánozza a hormonok viselkedését bizonyos ösztrogén hormonok esetén, amelyek a normál keringési funkciókban, a szaporodásban, a fejlődésben illetve a viselkedés kialakulásában vesznek részt.
Az elmúlt években több kutatásban is összefüggéseket találtak a BPA és számos egészségügyi probléma között. Ezek közé tartoznak születési rendellenességek, visszaesett ondó termelődés a férfiaknál, korai serdülés, különböző viselkedési zavarok, az agyi fejlődés és az idegrendszer rendellenességei, vérkeringési zavarok, felnőttkori (kettes típusú) cukorbetegség, elhízás, mell- és prosztatarák megnövekedett kockázata, meddőség vagy akár emésztési zavarok.
Mi a helyzet a Biszfenol S-el és egyéb BPA-mentes anyagokkal?
Mióta felismerték a BPA káros hatásait, néhány országban, bizonyos termékekben betiltották a vegyület alkalmazását, ezzel pedig megjelentek a piacon a “BPA-mentes” alternatívák. Ezek legfőképp Biszfenol S (BPS) és Biszfenol F (BPF) vegyületek.
Az a tény, hogy bizonyos termék nem tartalmaz BPA-t, még nem jelenti azt, hogy biztonságos is. Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a BPS és BPF műanyagok hasonló hormonális hatással rendelkeznek, mint a BPA, és szintén megzavarhatják a hormonháztartást.
Mi azt javasoljuk, lehetőleg kerüljétek az összes ilyen műanyag terméket, hiszen sosem lehetünk elég biztosak abban, hogy biztonságosak.
Mint mindig, most is kíváncsiak vagyunk a véleményetekre. Titeket is elborzasztanak a BPA fent említett hatásai? Talán ezek már elég nyomós érvek, hogy elkezdjétek mellőzni a műanyagokat az életetekből, ugye?
A bolygó védelme mindig fontos, de ne felejtsük el, az élethez mi is kellünk.
Vigyázzatok magatokra!
A zero hero csapata
*
Forrás:
https://www.lifewithoutplastic.com/store/ca/bisphenol_a_bpa_and_bps#.W5KANi2B2u6
