A bambusz az új műanyag. Ahogyan anno fénysebességgel terjedt a műanyag híre és az anyagból készült termékek sikere, így van ez ma a bambusszal. A bambusz tökéletes alternatívát biztosít a műanyag helyett, ugyanis strapabíró, jól formázható, hosszúéletű, azonban a műanyaggal ellentétben nem él örökké. Komposztálható, így a 100% bambuszból készült termékek élettartamuk lejárta után visszakerülhetnek a természetes körforgásba. Jó, mi?
A bambusz hírével együtt terjed az a tévhit is, hogy aki bambuszból készült tárgyakat vásárol, feltétlenül hozzájárul a pandák élelmének irtásához. Azonban ez nincs így, hiszen a feldolgozásra kerülő bambuszt a pandák nem fogyasztják. Ráadásul a két különböző növény fajta nem is ugyanazon a területen nő.
Fontos kérdés még, hogy inkább fát vagy bambuszt válasszunk? Ezt mindenki döntse el maga, de mi azért ellátunk titeket egy-két hasznos információval a témával kapcsolatban.
Kevesen tudják, hogy a fákat általában 20-50 évesen vágják ki, amikor azok elérik a kitermeléshez szükséges állapotukat. Ez azt jelenti, hogy miután kivágnak egy erdőt, legközelebb átlagosan újabb 35 évnek kell eltelnie, mire újra betakarítható lesz a terület.
Ezzel szemben a bambuszt szakaszosan, évente, 2-4 évvel azután vágják ki, miután elérték a megfelelő állapotot. Ezt az állapotot fajtától függően ültetésüktől kezdve körülbelül 2-6 év alatt érik el. Azaz az érési idővel együtt is jelentősen gyorsabb a bambusz kitermelésig tartó ideje a fákéhoz képest.
A bambusz gyökértörzs-rétege nem hal el a körülbelül 5 éves érett növények évente történő kivágása után, míg a fák gyökerei elhalnak, elrohadnak és nagy mennyiségű szenet bocsátanak ki a betakarítás után.
A bambusz betakarításakor a föld nincs kitéve az erózió veszélyeinek, mint ahogy a fák kivágásánál lenne. A gyökértörzs, amely még a betakarítás után is tovább él, megvédi a földet az eróziótól.
Mindezek mellé a bambuszt kézzel, vagy kisméretű láncfűrésszel is ki lehet vágni, ezáltal sokkal kevesebb fosszilis üzemanyag felhasználására van szükség, mint a fák kivágásához és szállításához, ahol nagy gépeket és rengeteg üzemanyagot használnak fel ugyanezekhez a műveletekhez.
Habár a legtöbb bambuszfajta természetes úton nő, az elmúlt időben egyre nagyobb figyelmet kapott a bambusz termesztése is.
Az elmúlt 2-3 évtizedben a nagy mértékű népességnövekedés hatására új bambusz-felhasználási lehetőségek láttak napvilágot, amely sajnos a már meglévő bambusz állomány kizsákmányolásához vezet. Egyre szigorúbb szabályozások vonatkoznak a bambusz termesztésére, némely országokban pedig be is tiltották.
Az FSC minősítés ezért is nagyon fontos jelző, ugyanis a minősítés garantálja, hogy az adott termék olyan erdőgazdaságból származik, ahol a kitermelés és a (bambusz)erdő újratelepítése során figyelembe veszik a biodiverzitást (az élővilág sokféleségét) és az ökológiai egyensúly fenntartását. (további infó: zoldnyomda.hu)
A bambusz előnyei:
- Nem igényel sok gondoskodást amíg fejlődik, majd szakaszosan évente lehet betakarítani, és levágás után nem igényel újraültetést.
- Természetes megújuló forrásként a bambusz gyakran lehetőséget nyújt, hogy a természetes erdők kivágása helyett inkább a bambusz felhasználásához forduljunk.
- A bambusz egy fenntartható lehetőség a lejtős földek beültetésére, csökkenti a talajeróziót és egy fenntartható gazdálkodási rendszer lehetőségét biztosítja.
- A bambusz termesztése tökéletes megoldás az elhasznált földek újjáélesztésére.
- Hatásosan szabályozza a föld erózióját és természetes határként is funkcionál szerteágató gyökérrendszerének köszönhetően.
- Gyors növekedése és a szakaszos kivágása segít megkötni akár hektáronként 12 tonnányi szén-dioxidot is. 35%-al több oxigént juttat vissza a levegőbe, mint bármilyen hasonló fás területek.
- A bambusz segít enyhíteni a vízszennyezést mivel éréséhez nagy mennyiségben használ fel nitrogént.
- Szélesebb körű környezeti hatásai pedig legfőképp abból adódnak, hogy a bambuszból készült termékek helyettesítik a keményfából és a lassan növő szálfákból készült termékeket. Ez ahhoz vezet majd, hogy lelassulhat a trópusi erdők irtása, illetve a folyamat hozzájárul a bio-diverzitáshoz, a konzerváláshoz és a szén nagy mértékű megkötéséhez.
Bambusz fogkefék:
Csodaszépek, legtöbb esetben kényelmes a kialakításuk, és természetesen környezetbarátak is, hiszen komposztálhatók. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy mégis mi van a sörtékkel?
A sörtékkel az van, hogy a világon az egyetlen lebomló sörte állati eredetű. Ez általában kínai állatfeldolgozó üzemekből származik, ahol a vágásra ítélt jószágok szőrét lenyírják, mielőtt vágóhídra küldenék őket. Sokan vagyunk úgy, akik nem szívesen mosunk állati szőrrel fogat. Így nekünk marad a műanyag sörte, legalábbis addig, amíg nem találnak fel vegán, lebomló opciót.
A mi fogkeféink nylon-6 típusú műanyag sörtével rendelkeznek, melyeket legjobb tudomásunk szerint sajnos nem lehet újrahasznosítani, ezért arra kérünk, hogy miután elhasználod a fogkefédet, fogóval szabadítsd meg a sörtéktől, amiknek a kommunális kukában a helyük. A bambusz nyél természetesen sörték nélkül komposztálható. Emellett bambusz fogkeféink kizárólag újrahasznosítható papírdobozban érkeznek, szemben a műanyag fogkefék műanyag csomagolásával.
Mi próbáljuk a kisebb hibák helyett inkább a nagyobb, pozitív hatást látni, mivel hiszünk az apró lépések óriási erejében. Szerintünk az, hogy valaki bambusz fogkefét választ műanyag sörtével a 100% műanyag fogkefék helyett már rengeteget tett a környezet védelme érdekében.
Természetesen amint lehetőségünk lesz vegán, nem műanyag sörtékkel gyártatni a fogkeféinket, első dolgunk lesz váltani.
Addig is maradjatok tudatosak, figyeljetek a környezetre és ne felejtsétek el #zeroherovagyok címkével taggelni témába vágó posztjaitokat a közösségi médiában. Szeretjük látni milyen szuper mindennapi hősök vagytok!
Üdv,
A Zero Hero csapata
*
(Forrás: New Bamboo Industries and Pro-Poor Impacts: Lessons from China and Potential for Mekong Countries, FAO 2006)
