Zero Hero - a zero waste webshop
Egy átlagos magyar ember évente több, mint 400 kg szemetet termel
Mit jelent ez valójában, és miért nem mindegy?
Elsőre sokkolónak hangzik: egyetlen ember évente több mint 400 kilogramm szemetet termel Magyarországon. Ez nem egy elméleti szám vagy túlzó állítás, hanem statisztikailag alátámasztott adat. Mégis, a legtöbben nem érzékeljük ennek a súlyát a mindennapokban. Miért? És mit jelent ez a szám a gyakorlatban?
A hulladék mennyisége nem egyik napról a másikra nőtt ekkorára, és nem is egyetlen rossz döntés eredménye. Apró, hétköznapi választások sora vezet oda, hogy ennyi szemét keletkezik körülöttünk: egy plusz csomagolás, egy felesleges akciós termék, egy meg nem evett étel. Éppen ezért a változás sem radikális lépésekben történik, hanem tudatosabb, lassú elmozdulásokkal, amelyek hosszú távon valódi hatást hoznak.
A különbségek ellenére közös a probléma: az európai országok többségében a lakossági hulladék mennyisége tartósan magas, és csökkentése lassan halad.
Mit takar a „400 kg szemét” kifejezés?
A statisztikákban szereplő adat az úgynevezett települési hulladékra vonatkozik. Ez az a szemét, amely a háztartásokban keletkezik, és amelyet a közszolgáltató elszállít: vegyes hulladék, szelektív, biohulladék.
Fontos tudni, hogy ebbe nem tartozik bele az ipari, az építési vagy a mezőgazdasági hulladék. Vagyis kizárólag arról a szemétről beszélünk, amit mi, lakosok, a mindennapi életünk során termelünk.
Ha lebontjuk ezt a mennyiséget, még kézzelfoghatóbbá válik:
Ez azt jelenti, hogy egy négytagú család esetében évente akár másfél–két tonna hulladék is keletkezhet.
Hogyan áll Magyarország európai összehasonlításban?
Magyarország az egy főre jutó települési hulladék mennyisége alapján nem számít kirívóan rossz példának, de ettől még messze nem nevezhető jó helyzetű országnak. Az évi 400 kg feletti hulladékmennyiséggel nagyjából az európai középmezőnyben helyezkedünk el, ami elsőre akár megnyugtatónak is tűnhet. Valójában azonban ez azt jelenti, hogy mi is ugyanabban a túlzottan pazarló fogyasztási modellben élünk, amely az egész kontinensre jellemző.
Az európai átlaghoz való közelség nem a fenntarthatóság jele, hanem inkább annak bizonyítéka, hogy a mindennapi életvitelünk – a csomagolási szokásoktól az élelmiszer-felhasználásig – hasonló problémákkal küzd, mint a legtöbb fejlett országé. Bár vannak olyan államok, ahol ennél is több hulladék keletkezik, ez nem csökkenti a hazai adatok súlyát, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a hulladékkezelési infrastruktúra és az újrahasznosítás korlátait.
Ráadásul Magyarországon a keletkező hulladék jelentős része továbbra is lerakókba kerül, ami hosszú távon komoly környezeti terhelést jelent. Ezért nem az a kérdés, hogy máshol rosszabb-e a helyzet, hanem az, hogy hogyan lehetne itthon kevesebb hulladékot termelni, és kilépni ebből az európai szinten is fenntarthatatlan mintából.
Európában az egy főre jutó települési hulladék mennyisége átlagosan 500 kg körül mozog évente – Magyarország 400 kg feletti értéke ehhez képest alacsonyabb, de továbbra sem fenntartható.
Fenntartható termékek a Zero Hero webshopban
Mosószóda
Alkalmas gépi vagy kézi mosásra, és kiváló zsíroldó tulajdonságai révén általános tisztítószernek is.
Mosogatókefe
Kezeletlen bükkfából, tampico rostokkal készült mosogatókefe cserélhető fejjel.
Mi termeli a legtöbb lakossági hulladékot?
A 400+ kilogramm nem egyetlen forrásból származik. Több, egymást erősítő tényező adja össze ezt a mennyiséget.
A legjelentősebb hulladékforrások:
Csomagolási hulladék
Ez messze a legnagyobb tétel. Élelmiszerek, tisztítószerek, kozmetikumok, online rendelések dobozai, fóliák, zacskók – gyakran többszörös csomagolásban. Sok esetben a termék élettartama rövidebb, mint a csomagolásé.
Élelmiszer-pazarlás
A megvásárolt, de el nem fogyasztott ételek jelentős része a kukában végzi. Romlás, túl nagy adagok, rosszul tervezett bevásárlás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tonnaszámra dobunk ki még fogyasztható élelmiszert.
Rövid életű fogyasztási cikkek
Gyorsan elhasználódó vagy divatvezérelt termékek – például olcsó ruházat, konyhai eszközök, dekorációk – amelyek hamar hulladékká válnak, mert nem javíthatók vagy nem tartósak.
Szezonális és alkalmi termékek
Ünnepi dekorációk, egyszer használatos partykellékek, ajándékcsomagolások. Ezek gyakran csak néhány napig vagy hétig vannak használatban, mégis jelentős hulladékot termelnek.
Összességében a legtöbb lakossági hulladék nem szükségszerű, hanem a túlcsomagolásból, a túlvásárlásból és a rövid távú gondolkodásból fakad. Ezért ezen a területen lehet a legnagyobb hatást elérni tudatos döntésekkel.
Miért nem érzékeljük ezt a problémát?
Az egyik legnagyobb gond az, hogy a szemét eltűnik a szemünk elől. Kidobjuk, a kukát elszállítják, és ezzel a történet számunkra véget ér. Nem látjuk egyben azt a több száz kilót, amit egy év alatt termelünk.
Emellett a hulladék:
Ez a „láthatatlanság” az egyik oka annak, hogy nehéz valódi változást elérni.
Miért probléma a magas hulladéktermelés?
A nagy mennyiségű hulladék nemcsak esztétikai vagy kényelmi kérdés. Komoly környezeti és gazdasági hatásai vannak:
A hulladékkezelés nem „eltünteti” a problémát, csak áthelyezi azt.
Az európai középmezőnybe tartozni a hulladéktermelésben nem eredmény: a jelenlegi uniós átlag is túl magas a fenntartható működéshez.
Lehet ezen egyéni szinten változtatni?
A jó hír az, hogy igen – még ha nem is egyik napról a másikra. Nem az a cél, hogy valaki tökéletesen hulladékmentesen éljen, hanem az, hogy tudatosabb döntésekkel csökkentse a felesleget.
A legnagyobb hatást jellemzően az alábbi területeken lehet elérni:
Már néhány apró változtatás is érezhetően csökkentheti az éves hulladékmennyiséget.
A lakossági hulladék legnagyobb része nem szükségszerű: csomagolásból, pazarlásból és rövid életű termékekből áll össze.
400 kg nem csak egy szám
Ez az adat nem azért fontos, hogy bűntudatot keltsen. Azért fontos, mert láthatóvá teszi azt, ami egyébként rejtve marad. A hulladéktermelés nem egyéni kudarc, hanem egy rendszer eredménye – de a rendszer csak akkor változik, ha egyre többen kezdenek el tudatosabban dönteni.
A kérdés nem az, hogy nullára lehet-e csökkenteni a szemetet.
Hanem az, hogy lehet-e kevesebb. És a válasz erre egyértelműen: igen.
Gyakran ismételt kérdések
Az „átlagos” mennyiség országonként eltérő, de Európában jellemzően 300–500 kg települési hulladék jut egy főre évente. A fenntartható működéshez ennél lényegesen alacsonyabb értékekre lenne szükség, ezért az átlag nem jelent ideális szintet.
A települési hulladék a háztartásokban keletkező szemét összessége, amelyet a közszolgáltató gyűjt össze. Ide tartozik a vegyes hulladék, a szelektív és a biohulladék is, de nem tartalmazza az ipari, építési vagy mezőgazdasági hulladékot.
A keletkező hulladék egy része újrahasznosításra kerül, de jelentős mennyiség még mindig lerakókban végzi. Ez hosszú távon környezeti terhelést jelent, ezért egyre fontosabb a megelőzés és a hulladék mennyiségének csökkentése.
Igen. A legnagyobb hatást általában nem radikális lépések, hanem tudatosabb vásárlás, jobb tervezés és tartós termékek választása hozza. Már kisebb változtatások is érezhetően csökkenthetik az éves hulladékmennyiséget.
