Az EPA eltörli a szén- és gázerőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátási korlátainak nagy részét

Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 2026. szeptember 14-én bejelentette, hogy visszavonja a szén- és földgáztüzelésű erőművekre vonatkozó 2024-es szövetségi üvegházhatásúgáz-kibocsátási előírások többségét, és javasolja a fennmaradó előírások eltörlését is. Az EPA szerint ez az amerikai energiaágazat történetének legnagyobb deregulációs lépése.

Ipari erőmű Euharlee-ben, Georgia államban, az Egyesült Államokban. A kép illusztráció.

Mi történt pontosan?

Lee Zeldin EPA-igazgató szeptember 14-én, hétfőn jelentette be Houstonban, a G20 energiaügyi miniszteri találkozóján, hogy a hivatal visszavonja a Biden-kormányzat 2024-es szabályozását. Ez a szabály különböző kibocsátási követelményeket írt elő a meglévő, új és módosított szén- és földgáztüzelésű erőművekre, amelyeknek jelentősen csökkenteniük kellett volna üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.

Ezzel párhuzamosan az EPA egy különálló, ehhez kapcsolódó lépést is bejelentett: azt javasolja, hogy a hivatal a jövőben ne is rendelkezzen jogkörrel az erőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának szabályozására a Clean Air Act (a szövetségi légszennyezés-védelmi törvény) alapján. Ha ez is érvénybe lép, az EPA szerint a Clean Air Act alapján a jövőbeli kormányzatok számára is megszűnne az erőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának szövetségi szabályozására vonatkozó jogalap.

Miért fontos ez?

A szén-, gáz- és olajtüzelésű erőművek az Egyesült Államok teljes klímakárosító kibocsátásának körülbelül negyedéért felelősek — ez a közlekedés után a második legnagyobb forrás az országban. Ha az amerikai energiaszektor önálló ország lenne, kibocsátása alapján a világ hatodik legnagyobb kibocsátójának számítana egy 2022-es adatokon alapuló elemzés szerint, amelyet a New York-i Egyetem Jogi Karának Policy Integrity Intézete készített.

A most visszavont szabályozás egy hosszú jogi és politikai csatározás eredménye volt:

Az Obama-kormányzat alatt az EPA elfogadta a Clean Power Plan-t, amely országos szintű kibocsátási irányelveket állapított meg a meglévő erőművekre.
A Legfelsőbb Bíróság 2022-ben hatályon kívül helyezte ezt a szabályozást.
Az első Trump-kormányzat által bevezetett, ennek helyébe lépő szabályt is bíróság semmisítette meg.
A Biden-kormányzat 2024-ben új szabályozást vezetett be, amely bizonyos szénerőművek esetében akár a kibocsátás 90 százalékos csökkentését is előírhatta volna, többek között szén-dioxid-leválasztási technológiával.

Ez az utóbbi, 2024-es szabály az, amelynek többségét most, 2026 szeptemberében visszavonták.

Egy hosszabb sorozat része

A döntés nem elszigetelt esemény, hanem egy évek óta zajló deregulációs folyamat legújabb állomása:

2026 februárjában az EPA visszavonta a közúti járművekre vonatkozó kibocsátási előírásokat, valamint az úgynevezett “endangerment finding” (veszélyeztetettségi megállapítás) elnevezésű 2009-es jogi alapdokumentumot, amely eddig az üvegházhatásúgázok szövetségi szabályozásának jogi alapjául szolgált.
Ugyancsak februárban enyhítették a szénerőművek higany- és egyéb mérgező nehézfém-kibocsátására (arzén, nikkel, ólom) vonatkozó előírásokat is. Ezek az anyagok idegrendszeri, légzőszervi és vesekárosodást okozhatnak, és a talajban, vízben felhalmozódva a vadvilágot is mérgezik.
Az Egyesült Államok 2026 januárjában másodszor is kilépett a Párizsi Klímaegyezményből.
Zeldin az intézkedést az amerikai energiaágazat történetének legnagyobb deregulációs lépéseként jellemezte.

Az indoklás — és a bírálat

Az EPA azzal indokolta a döntést, hogy az olcsóbbá és megbízhatóbbá teszi az energiaellátást, csökkenti a szállítási, fűtési, mezőgazdasági és ipari költségeket, és megvédi a hálózat stabilitását — különösen az adatközpontok, a mesterséges intelligencia és a bővülő ipari termelés miatt megugró áramkereslet idején. A szénipart képviselő szervezetek üdvözölték a lépést, korábban “túlszabályozásnak” nevezve a visszavont előírásokat.

Ezzel szemben klímakutatók és jogászok élesen bírálják a döntést. Michael Gerrard, a Columbia Egyetem klímajogi szakértője szerint a lépés különösen rossz időzítésű, mivel 2026 minden idők legmelegebb éve lehet a jelenleg elérhető adatok szerint. Környezetvédelmi szervezetek már pert indítottak a veszélyeztetettségi megállapítás visszavonása miatt korábban, és jelezték, hogy hasonló lépést terveznek a mostani döntés ellen is.

Mi a tudományos háttér?

Évtizedek tudományos konszenzusa támasztja alá, hogy az éghajlatváltozás valós, és elsősorban emberi eredetű kibocsátás hajtja. A szén a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó: a globális fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért felelős, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint önmagában körülbelül 0,3°C-kal járult hozzá az ipari forradalom óta bekövetkezett 1,2°C-os globális felmelegedéshez.

Miközben a legtöbb ország a szénről olcsóbb és tisztább energiaforrások — földgáz és megújuló energia — felé fordul, az Egyesült Államokban a jelenlegi kormányzat kifejezetten a szénipar újraélesztésén dolgozik. Ennek részeként lehetővé tette, hogy egyes, leállításra ítélt szénerőművek tovább termeljenek áramot — amit a most megszüntetett szabályozás hiányában sokkal könnyebb lesz megtenni.

Források: EPA · Reuters · Associated Press · NYU Institute for Policy Integrity · Earth.org