Melyik műanyag mit tartalmaz? Mennyire káros ez az egészségemre nézve? Honnan tudom eldönteni, hogy szelektálható-e? – merülnek fel a kérdések a tudatosabb fejekben, ahogy szépen haladtok előre a zöldebb élet és jövő felé.
Ha neked is vannak még kérdéseid, kövesd végig a műanyagok típusairól szóló blogbejegyzés-sorozatunkat.
Kezdjük is az 1-es típussal, a polietilén-tereftaláttal, azaz közismertebb nevét a PET műanyaggal.
A jó hír az, hogy mindig van lehetőségünk megmondani egy műanyagról, hogy milyen típusú és hova való az úgynevezett RIC (resin indentification code) rendszernek köszönhetően. Ezt a kódrendszert 1988-ban alakította ki az amerikai Műanyagipar Társaság (Society of the Plastics Industry) annak érdekében, hogy elősegítsék a fogasztók által elhasznált műanyagok újrahasznosítását. A műanyaggyártók körében eleinte önkéntes alapon jelölték a termékeket, azonban mára már szinte normává vált a globálisan értékesített műanyagok esetében is.
Habár ez a kódrendszer az újrahasznosítást hivatott elősegíteni, a kódok jelenléte a műanyag termékeken nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott dolog valóban újrahasznosítható. Az alábbiakban elkezdjük kifejteni bővebben melyik jel, mit jelent.
A kódok sajnos önmagukban nem szolgálnak információval arról, hogy az adott termék káros vagy biztonságos e az egészségre nézve. A gyártók nem kötelesek a fogyasztók orrára kötni milyen vegyi- illetve adalékanyagokat használnak fel a gyártás során. A kód mindösszesen a műanyag típusát jelzi.
Hétféle műanyagról fogunk szót ejteni a blogbejegyzés-sorozat keretein belül. Azt azonban érdemes tudni, hogy ebből mindössze 6 típus azonosítható be, a hetedik műanyagtípus gyakorlatilag egy gyűjtő-kategória, ahova az összes többi típust soroljuk.
POLIETILÉN-TEREFTALÁT – KÖZISMERETEBB NEVÉN PET, PETE VAGY POLIÉSZTER:
Ha nem ismered a polietilén-tereftalát kifejezést, akkor is szinte biztos, hogy találkoztál már ezzel a műanyag-típussal. A PET a leggyakrabban újrahasznosított műanyag, illetve az üditős és vizes palackoktól kedve, a mikrózható étel tárolókon át a salátás öntet csomagolásáig rengeteg formában megtalálható.
Leírás:
A PET a műanyag polimerekhez tartozó poliészter család egyik legismertebb tagja. Legtöbbet gyűrődés-mentes szálként használják (poliészter), és napjainkban is a legtöbbet a textilek gyártásban hasznosítják. Kifejezetten népszerű az italok és ételek csomagoló anyagaként, mivel képes gátat képezni a folyékony és a gáznemű anyagok között. Azaz az oxigén nem tud bejutni az ételhez, illetve például a szén-dioxid a szénsavas italokból nem tud kijutni a csomagolásból. Legfőbb tulajdonságai: átlátszó, könnyű, erős, ellenálló anyag, gátat képez a folyékony és gáznemű anyagok között.
Felhasználása:
Leginkább vizes, üdítős palackok, szájvizek, öntetes palackok, mikrózható étel tárolók, tisztító- és mosószerek csomagolásaként használják. Ezen kívül használják még folyadékkristályos kijelzőkben, szigetelések és szigetelőszalagok anyagaként, valamint hangszerek (pl. gitár, zongora) és járművek belső tereinek borításaként is. A PET szövetet (poliészter) általában textíliákban (szövetek és ruhák), töltőanyagként és szigetelésként (párnák, paplanok, kárpitok) illetve szőnyegek és díszlécek esetében alkalmazzák. Gumiabroncs-megerősítés, szállítószalagok, illetve biztonsági övek, bevont szövetek valamint ponyvák közkedvelt alkotóeleme még a PET műanyag.
Méregtartalom:
A PET műanyagokból antimon szűrődhet ki (az antimon-trioxidot katalizátorként és égés gátlóként alkalmazzák a PET-ben). Minél tovább áll egy folyadék a PET tárolóban, annál nagyobb az esély rá, hogy kioldódik belőle ez a káros anyag. Hasonlóképpen, a magas hőmérséklet autókban, garázsokban vagy lezárt tárolóhelyeken növeli az antimon folyadékba kerülésének esélyét. Az antimon-trioxid lehetséges karcinogénként (rákkeltő anyag) van számon tartva. Azoknál a munkásoknál, akik feltehetően sokáig vannak kitéve az antimon-trioxid veszélyeinek légzőszervi és bőr irritációs problémák jelentek meg. A női munkavállalók esetében pedig a gyakran léptek fel menstruációs problémák, illetve megnőtt a vetélések száma. Ugyan nincs rá bizonyíték, hogy mindezeket kizárólag a kis mennyiségű, a PET műanyagokból (pl. vizes palack) származó antimon okozza, mi azért inkább tartózkodunk használatuktól.
Egyre több bizonyíték kerül elő azzal kapcsolatban, hogy a PET-ből az antimon mellett ftalátok is kioldódhatnak, melyek káros hatással lehetnek hormonháztartásra.
A PET textil formában -pl. poliészterként- nagy valószínűséggel tartalmaz a gyártás során belekerülő égésgátló anyagokat. Így a poliésztert gyakorlatilag eredendően égésgátló anyagként. Az azonban tisztázatlan, hogy pontosan milyen égésgátló vegyi anyagok kerülnek a poliészterbe a gyártás során, ezért azt is nehéz megállapítani, van-e mérgező hatása a poliészter szöveteknek.
Újrahasznosítás:
Az újrahasznosított PET műanyagok körülbelül 29%-át poliészterré alakítják át. Az úgynevezett downcycling során az újrahasznosított műanyag gyengébb minőségűvé válik, mint az eredeti PET műanyag, majd azok újrahasznosítás után még gyengébbé válnak, egészen addig, amíg már nem lehet őket újrahasznosítani. Végül szemétté válik, mely általában szemétlerakó telepeken, rosszabb esetben az óceánban végzi.
Alternatívák:
Használj üvegből vagy rozsdamentes acélból készült többször használatos vizes kulacsot. Ha lehetőséged van rá, vásárolj üveg tárolókba, befőttes üvegekbe. Strapabírók, a végtelenségig bírják, nem oldódik ki belőlük káros anyag, sőt ha esetleg baja esne, újrahasznosíthatóak. Amikor ruhát vásárolsz (lehetőleg másodkézből) válassz természetes anyagokat, mint az organikus pamut vagy a kender. Az egészséged mellett így a természetet is óvhatod.
Szerintünk: Kerüld el a PET műanyagokat. Sokan biztonságos műanyagként tekintenek a PET-re, azonban sok kutatás következtet arra, hogy olyan anyagok (antimon, ftalátok) oldódhatnak ki belőle, melyek káros hatással lehetnek egészségünkre.
Ha mégis mindenképpen használnod kell valamilyen formában, tartsd távol a magas hőmérséklettől, és lehetőleg ne használd fel újra.
Óvd az egészséged, óvd a környezeted. Válts egészséges alternatívákra!
A Zero Hero csapata
*
Források:
https://www.atsdr.cdc.gov/substances/toxsubstance.asp?toxid=58
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3037053/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17707454
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969713003975
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2854718/
