Szeretnénk bemutatni nektek azokat a kis manufaktúrákat, műhelyeket, akiktől a webshopunkban található fenntartható termékek érkeznek. Hogy egy picit jobban megismerhessétek őket, interjúkat készítettünk velük. A legelső csapat, aki mesél a mindennapjairól, filozófiájáról: Emese és Robi, a BUKKI Candles megálmodói.
Repceviasz, méhviasz, teamécses, tömbgyertya, gyertyatál. Szinte minden van nálatok, amire egy gyertya-rajongó vágyhat. A változatosság, fenntarthatóság és a minimalizmus, elsőre nekünk ez a három dolog jut eszünkbe rólatok. Ti kiegészítenétek még valamivel?
Emese és Robi: A hulladékmentességgel szeretnénk még kiegészíteni. Háromgyermekesekként az elmúlt pár évben szembe kellett néznünk azzal, hogy nem folytathatjuk így családként sem a fogyasztásunkat, mert annak a bolygónk és a növekedőfélben lévő gyermekeink fogják a kárát látni. Még az unokáinknak is szeretnénk majd örömmel magyarázni, hogy milyen csodákat láthat a természetben. Ezért, amikor a gyertyakészítésbe kezdtünk eleve olyan megoldásokban gondolkodtunk, ami környezetbarát és újrahasznosítható.
Nagyon kíváncsiak vagyunk a történetetekre. Mi volt előbb, a gyertyák iránti szenvedély, a kézműveskedés, esetleg a vágy valami kézzelfoghatóra és egyben fenntarthatóra?
Emese: Az alkotás iránti vágy már gyermekkorom óta bennem van. Nagyon sokféle dolgot kipróbáltam régebben, mint például a kötést, hímzést, horgolást, agyagozást. Majd jöttek a gyerekek és két évvel ezelőttig nem volt időm sokat foglalkozni ezzel. Majd 2018 karácsonya előtt épp gyertyát gyújtottunk, akkor még paraffinosat és a gyerekek megjegyezték, hogy milyen büdös. Ezután sokat olvastam a gyertyakészítésről, annak a jelenleg leggyakrabban használt alapanyagáról, a paraffinról és a lehetséges alternatívákról, majd belevágtam az első gyertyák öntésébe.
Robi: Eleinte kicsit szkeptikus voltam ezzel az egésszel kapcsolatban, de miután megtapasztaltam, hogy mennyivel másabbak a természetes alapanyagú gyertyák, én is lelkesen segítettem. Még az sem mindegy, hogy a kanócot hogyan készítjük elő, ahhoz hogy a gyertyába kerüljön. Ez javarészt az én feladatom. Továbbá a gyertyák logisztikája is hozzám tartozik.
Fotó: Szilágyi Nóra
Mit szerettek a legjobban a gyertyakészítésben?
Emese: A gyertya egy rendkívül őszinte termék. A legkisebb hiba is meglátszik, amikor megszilárdult a viasz. Tetszik az a precizitás, ami ezeknek a gyertyáknak ez elkészítéséhez szükséges. Ugyanakkor azt is nagyon szeretem, hogy a megmaradt viaszt vissza tudom gyűjteni, és újra fel tudom használni. Így gyakorlatilag nincs hulladéktermelés a gyertyakészítés során.
Robi: Az a hangulat, amikor meggyújtok egy repceviasz vagy méhviasz gyertyát teljesen más, mint mikor egy paraffinos gyertyát kezdek el égetni. A mi gyertyáinknak gyönyörű, meleg fénye van, kicsit olyan mint a napsugár, így mindig jókedvre derít. Ellenben hiába szerettem a gyertyalángot régebben is, sosem gyújtottam gyakran gyertyát, mert még szellőztetés után is éreztem azt a jellegzetes “gyertyaszagot”, és ezt már más ismerősöm is mondta.
Mi a filozófiátok?
Emese és Robi: Alapvetően mikor belekezdtünk a gyertyakészítésbe az volt a lényeg, hogy az újonnan alapított vállalkozással és termékeinkkel ne ártsunk. Sem a vásárlóknak, sem Földünknek, sem a közvetlen környezetünknek. Jóllehet mindent igyekszünk a lehető legkörnyezetbarátabb módon csinálni, sajnos mégsem ringathatjuk magunkat abba a tévhitbe, hogy a szállításból adódóan vagy a csomagolásból adódóan ne terhelnénk meg a környezetet.
Ezért bevételünk egy részével támogatjuk a Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoportjának a munkáját, akik majd bagolyodúkat fognak ősszel kihelyezni az erdőben.
Melyik a legmozgalmasabb időszak, mikor vágynak az emberek leginkább a gyertya-élményre?
Emese és Robi: Magyarországon leginkább ősszel és télen vásárolnak az emberek gyertyát, mikor bekuckóznak és fényre vágynak. 🙂 Azon vagyunk azonban, hogy egy-egy nyáresti vacsoraasztalon is elnyerjék méltó helyüket teamécseseink vagy a többi gyertyánk.
Beszéljünk a koromról! Komoly hátránya van a paraffinos gyertyázásnak, ugyanis egy gyertya meggyújtásával rengeteg káros mikrorészecske kerül a levegőbe, több, mint egy forgalmas utcán. (Forrás: Hygge)
Emese és Robi: Valóban, a paraffinos gyertyák rengeteg olyan káros anyagot képesek a levegőbe eregetni, mint a toluol és a benzol, melyek rákkeltőek lehetnek és mindenféle felső légúti megbetegedéseket okozhatnak. Különösen a mai világban, ahol a legtöbb ablak azért már jól zár, nagyon oda kell figyelni a megfelelő szellőztetésre, ha paraffinos gyertyát égetünk.
A dánok az egyik legnagyobb gyertyafogyasztók Európában. Végeztek náluk egy kutatást, ahol a szobák levegőjét vizsgálták, és megállapították, hogy a szoba levegőjének 60%-ban a paraffinos gyertya füstjéből származó anyagok adják a káros részecskék nagy részét.
A repceviasz és a méhviasz füstje nem tartalmaz ilyen káros anyagokat, teljesen tisztán égnek.
Szerintetek az emberek nagy része tisztában van ezekkel az információkkal?
Emese és Robi: A legtöbben csak annyit tudnak a gyertyákról, hogy viaszból készülnek. Néhányan azt is tudják, hogy paraffinból, de azt már csak nagyon kevesen tudják, hogy a paraffin az a kőolajtermelés mellékterméke. Megnéztem erről egy videót egy olyan amerikai cég honlapján, amelyik a kőolajat kitermelő csövek tisztításával foglalkozik. A csöveken keresztül feljön a mélyből a kőolaj, a csöveken pedig lerakódik ez a viaszos anyag, a paraffin. Majd a cég különböző magasnyomású és gőzöléses technológiákkal eltávolítja ezt a lerakódott “trutyit” a csövekből. Mert abban az állapotában a paraffin még nem az a hófehér, szagtalan viaszos anyag, hanem egy gusztustalan szürkésbarna, büdös és mérgező anyag. Ennek megfelelően is szállítják el a különböző gyárakba, ahol rendkívül erős, ipari tisztítószerekkel és kemikáliákkal megtisztítják és szagtalanítják, majd tovább finomítják, és pasztillázzák.
Fontosnak tartjátok az edukálást?
Emese és Robi: Rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, hogy az a gyertya, amit a boltban kapnak ugyanabból az alapanyagból származik, mint amit a műanyag zacskók készítéséhez is használnak. A paraffin szállítása nagy tankerhajókon történik, körbeutazza az egész világot, hogy mindenhová eljusson. Miután kirakodják a hajókból az ömlesztett paraffint, a tartályokat meg kell tisztítani, a paraffinmaradványok pedig mennek egyenesen a tengerbe. A Balti államok tengerpartjain például ez komoly problémát jelent, mert a tengeri élőlények élelemnek nézik a vízben úszkáló paraffindarabokat és megeszik. Vagy a tengerparton sétáló kutyusok is nem egy alkalommal odaszaladnak egy-egy ilyen paraffindarabhoz és elkezdik megenni. A paraffin ugyan elméletileg emésztetlenül távozik a szervezetből, de megakadályozza, hogy értékes élelmet egyenek meg a tengeri és a tengerparti élőlények, vagy akár bélelzáródást is okozhat. De nem kell olyan messzire mennünk.
Szlovéniában Mindenszentekkor annyi gyertya és gyertyamaradék kerül a temetőkbe, ami a környezetre már káros, mivel nem bomlik el és nincs ez másképp nálunk sem.
Kétféle viaszból készült gyertyákat készítetek. Miért pont méhviasz és repceviasz? Hogyhogy nincs szójaviasz gyertyátok?
Emese és Robi: Azért nincs szójaviasz gyertyánk, mert a szóját leginkább Észak- vagy Dél-Amerikában termesztik, és nagyon nehéz olyan megbízható, organikus gazdálkodásból származó szójaviaszt venni, ami 100%-ig megbízható. Semmiképpen sem szeretnénk olyan viasszal dolgozni, ami miatt például esőerdőket irtanak ki az Amazonas mentén. Ráadásul a szójaviasznak sokkal többet kell utaznia, ahhoz, hogy Európába érkezzen, a repceviaszt ezzel ellentétben Európában állítják elő és a repce is itt nőtt Európában, nem intenzív termelési kultúrában. Van még sok tervünk és elképzelésünk az ideális alapanyaggal kapcsolatban, de az még egyelőre a jövő zenéje.
A méhviasz megjelenésében és tulajdonságaiban teljesen más, mint a repceviasz, viszont ugyanolyan környezetbarát és ugyanolyan gyönyörű a lángja. Továbbá mindkétféle gyertya cseppmentes is. A méhviasz gyertyákhoz a méhviaszt magyar termelőtől szerezzük be. A méhész a méhektől mindig csak a feleslegben termelt viaszt veszi el, sohasem többet, hiszen nem érdeke, hogy a méheknek bántódása essen. Sajnos a méhviasz lapok jelentős részét részben paraffinnal keverik, hogy fényesebb maradjon. Onnan ismerhetjük fel, hogy a méhviaszt nem keverték paraffinnal, hogy a valódi méhviasz gyertyák felületén egy idő után szürkés réteg rakódik ki. Ezt egy puha textillel óvatosan le lehet törölni, ez a gyertya értékéből semmit nem von le.
Honnan jönnek az újabb és újabb ötletek, ki vagy mi inspirál titeket a mindennapokban?
Emese és Robi: Sokat szoktunk nézelődni az Etsy-n és az Instagramon, hogy kövessük a legfrissebb trendeket. Nagyon megihletett minket a skandináv lakberendezési stílus is, bár kisgyerekek mellett nem mindig könnyű kivitelezni. 🙂 Maga a letisztultság, az egyszerűségében szép, sallangmentes otthondekorálási megoldások példamutatóak számunkra.
